Áprilisban a méhész legfőbb tennivalója a méhcsaládok népességének minden módon való növelése legyen a cél. A korai főhordást csak azok a méhcsaládok tudják kihasználni, biztosítani, amelyek körülbelül május közepére teljes népességűre fejlődnek. A zavartalan tavaszi fejlődés feltételei a következők:
Elég népes család már az induláskor !
1. Jól petéző anya
2. Elegendő élelem ( méz, virágpor, víz)
3. Atka és egyéb méhbetegségtől mentesség
4. Meleget megtartó jó kaptár
Ezek közül bármelyiknek a hiánya vagy jelenléte oka lehet a fejlődés megtorpanásának, viszont ha ezek megvannak-fennállnak, minden mesterséges beavatkozás nélkül is kielégítő lehet a családok népesedése.
A gyengébb, vontatottan népesedő családokat mielőbb egyesítsük. A 8-10 léputcás méhcsaládban az egy anya többet petézhet, mint a 3-4 léputcás méhcsaládocskában kettő-három. A rossz anya a népes családban is keveset petézik.
Amelyik méhanyának a fiasítása hézagos, rostaszerű vagy éppenséggel púpos fiasítással vegyes, azt könyörtelenül ki kell dobni vagy cserélni.
A nagyobb arányú fiasítással az élelemkészlet is rohamosan fogy. Ha közben nincs hordás, a jól ellátott családok is könnyen, meglepetésszerűen ínségbe kerülhetnek. Ennek elkerülése érdekében hetenként ellenőrizzük a fogyasztást, és ha a készlet fogyóban van, azonnal etessünk. A serkentő etetésnek is csak akkor van-lehet értelme, ha a méhcsaládnak raktározott készlete is van. Ha a szükség nem kényszerít, a serkentő etetést csak a gyümölcsvirágzás megindulásakor ajánlatos megkezdeni, és 2-3 héten keresztül folytatni. Az első héten7, a másodikon 10, a harmadikon 14-15, a negyedik héten 16-20 dl vizet is adhatunk 1 kg cukorhoz. A híg szirupot naponként 2-3 dl-es adagokban adjuk. Ha nagyobb arányú szaporítást tervezünk, akkor a serkentést akácvirágzásig folytatjuk. Etetéskor vigyázunk az elcsöpögésre, esetleg az etetőtálcák folyására, mert ezek mind a rablás előidézői lehetnek. A virágpor hiányt pótolhatjuk élesztő etetésével. A melegvizű méhitató állandóan üzemben legyen. Hatásos serkentés az is, ha a szélső mézeskeretek fedett mézzel borított felületét időnként felkarcoljuk.
A családok fejlődésének megfelelően a fészket időnként bővíteni kell. Kedvező időjáráskor a méhek a fiasítás körül annyi virágport raktároznak, hogy az anya számára nincs elég hely a petézésre, ezért legalább hetenként vizsgáljuk át a méhcsaládokat és szükség szerint bővítsük a fészket. Hibátlan, világos építményű, csak munkássejtes lépeket helyezzünk mindkét oldal felől a szélső fiaskeretek mellé. Erre a célra a legjobb az olyan lép, amelyben némi mézkoszorú is van. Természetes hordáskor egy-egy műlépet is adhatunk.
Szeszélyes tavasz időjárásunk mellett rendkívül fontos ebben az időszakban a meleg takarás. Legjobb a fészek felett és mindkét oldalon elhelyezett szalmapárna vagy ahhoz hasonló jó szigetelő anyag. A kaptárak alja és a talajközti hézagot szüntessük meg, tömjük ki szalmával vagy falevéllel, de még az is jót tesz, ha megszüntetjük alatta a huzatot. Mindkét oldal felöl, elől-hátul bedeszkázzuk földbe vert karóval rögzítve. A kijárónyílásokat szűkítsük le, erős lehűléskor teljesen lezárhatjuk. Ilyenkor a kaptártető alatt kell a szükséges szellőzést biztosítani, gondoskodni kell a belső itatásról is. A repcére való vándorlás érdemes és megtérül.
Április hóban virágzó növények: Juharok, Kőrisek, Vadkörte, Vadalma, Madárcseresznye, Sajmeggy, Mirabolán, Zselnicemeggy, Madárbirs, Júdásfa, Cseresznye, Ringló, Szilva, Meggy, Körte, Bőrlevél, Káposztarepce, Biborhere.
Gyümölcsvirágzáskor számoljunk a mérgező permetezés veszélyével. Készüljünk fel, hogy szükség esetén néhány napig zárva kell tartani méhcsaládjainkat. Ennek előfeltétele, ha biztosítva van a megfelelő felső szellőzés, és a belső itatás. A tartalékkereteket felhasználásig óvjuk a molyoktól.
Csóka György
Szaktanácsadó