Aktualitások

A timol

A korábbi számokban írt cikkek után, amelyek a természetes savak atkagyérítő hatásával foglalkoztak, most egy más hatásmechanizmusú szercsoport egyik legjelentősebb tagjával kívánom megismertetni az olvasót. Ez a szercsoport az etherikus vagy illóolajok nagy családja.
Számuk igen nagy. Ilyenek a szegfűolaj, a macskagyökérolaj, a mentol, a zellerolaj, a levendulaolaj, a borókaolaj, a majoránnaolaj, stb. Hatásuk - ellentétben a korábban ismertetett szerekkel – nem abban nyilvánul meg, hogy az atkát 24-48 óra alatt elpusztítják, hanem abban, hogy az atka tájékozódását megzavarják. Így nem találja meg a szaporodása számára kedvező álcás sejteket, zavart okoz ezáltal az atka szaporodási mechanizmusában, csökkentve annak népesedési hatásfokát. Az eredmény végül az atkanépesség csökkenése egy olyan szintre, amikor már a méhcsalád teljesítményére nincs számottevő befolyással. A tájékozódási képesség megzavarása mellett, a csoportban vannak olyanok is, amelyek közvetlen atkaölő hatást is kifejtenek. Ezeknek az illóolajoknak egy része vonzza (szegfűolaj, fahéjolaj, menthol), míg más része (bergamottolaj, rózsaolaj, rozmaringolaj, citromolaj) taszítja az atkát. A szercsoport jelentősége szintén abban rejlik, hogy ezek is természetes anyagok és így sokkal kíméletesebb védekezést biztosítanak az atka ellen, úgy a méhek, mint az ember szempontjából. Méhészeti megközelítésből a timol, más néven a kakukkfűkámfor a legjelesebb tagja a csoportnak.

Leírása:

 A timol, kakukkfűkámfor nevek ugyanazt az anyagot takarják. Vegyi képlete a C10H14O. Színtelen, fűszeres kakukkfűszagú, égető ízű kristályok, amelyek vízben és glicerinben kevéssé, alkoholban, éterben, kloroformban, növényolajokban és nátronlúgban jól oldódnak. A timol a különféle kakukkfűfajtákban és más fűszernövényekben, pl. majoránna- és origanum-fajtákban elterjedt. Meghatározza egyebek között az északi kakukkfű (Thymus serpyllum) aromáját. Fenol jellege folytán a timol fertőtlenítő hatású. Rossz oldhatósága miatt sokkal kevésbé káros a szervezetre, mint pl. a fenol. Alig támadja meg a bőrt és nem okoz mélyebb marást.

Felhasználása:

A timolt a gyógyászat számos területén használják. Emésztési zavaroknál, túlzott gyomorerjedés esetén, hörghurut, szamárköhögés, férgek ellen, gombaölő szerként, kötszerekben, kenőcsökben, kenetekben, fogpasztákban, anatómiai készítmények konzerváló szereként, májfunkció-vizsgálatnál (timolzavarosodási teszt). Tekintélyes mennyiségű timolt használnak optikailag aktív mentol előállítására, katalitikus hidrogénezés és rezolválás útján (Haarmann-reimer eljárás).

Méhészeti felhasználása:

A timolt már azt megelőzően ismerték, mint az atka ellen hatásos szert, mielőtt a természetes anyagok betörtek volna az atka elleni védekezés élvonalába. Akkor túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Zsidei Barnabás 1993-ban írott Méhészeti ismeretek című könyvében (533.oldal) még nem nagy elismeréssel szól a timolról. Igazi reneszánszát attól az időtől éli, amikortól megkezdődött a méhészek érdeklődése a kíméletesebb szerek, a kevesebb szermaradványt biztosító eljárások, valamint a bioméhészet iránt.

Frakno keret: Ez a megoldás Svájcban született. Legjobban egy keretetetőhöz hasonlít, annyi eltéréssel, hogy az etetővályú mélysége 4 cm. Ebbe a vályúba 12 gramm por alakú timolt helyeznek el. Az elpárolgott timolt évente 2-3 alkalommal pótolják. A keretet főhordáskor kiveszik a kaptárból. Október-november hónapban, fiasításmentes időben utókezelést alkalmaznak valamelyik akkor használatos szerrel ( oxálsav, Perizin).

Másik módszer, amikor egy nedvszívó ruhadarabot terítenek a keretek fölé, majd azt 30 ml-rel (1000 gramm 96 %-os alkohol és 700 gramm timol keveréke) benedvesítik ( egy német hivatásos méhész receptje).
A legegyszerűbb, amikor porrá őrölt timolból minden méhek által elfoglalt keret fölé 0,25 gramm timolt helyeznek el. A kezelést 4-5 alkalommal kell megismételni, 4-7 nap várakozási időt beiktatva ( bővebben a www.bienen.de/warroa/thymol.htm internet címen).
Tapasztalatom szerint, amennyiben a párolgás sebességét nem tudjuk kellően alacsony szinten tartani, előfordulhat, hogy a méhek elhúzódnak a szer közeléből.

Alkalmazás időpontja:

A timolt lehetőleg min.15,max.25 ºC-on kell alkalmazni. A különböző módszerek a méhészeti szezonban tartósan is alkalmazhatók, kivéve a főhordások idejét.

Beszerzési lehetőségek:

A timolt a patikákban vagy vegyszerkereskedésekben lehet megvásárolni.


Tóth Endre
Karcag

Megjelent a MÉHÉSZET 200/12. számában.